2015. december 21., hétfő

Minimálbér 2016 – 111 ezer forint lesz!

Megy a vita a jövőévi bérek összegéről, de valószínű, hogy 111ezer ft lesz a minimálbér!

FORRÁS : MINIMÁLBÉR ÖSSZEGE  2016


A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei közül csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) nem fogadta el a hétfői VKF-tárgyaláson meghatározott bruttó 111 ezer forintos minimálbért és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumot – mondta a MaSzSz elnöke.

Kordás László elmondta: azért nem járultak hozzá a megállapodáshoz, mert elfogadhatatlannak találják az abban szereplő béreket. Kifogásolják azt is, hogy a kormány és a munkáltatói oldal nem a szakszervezetek által szorgalmazott számokban, hanem elvekben kívánta a bérajánlást megfogalmazni.

A MaszSz döntését az is befolyásolta, hogy a munkaadói oldal és a kormány nem kívánta rögzíteni, hogy a minimálbér nettó értéke 2018-ra érje el a létminimum szintjét. A hétfői VKF-fórumon kidolgozott béremelési javaslatot a munkavállalói oldal másik két szereplője támogatta.

A munkáltatói oldal azért akarja csupán a bérajánlás elveit meghatározni, mert az egyes ágazatokon belül túl nagy az eltérés. Emellett az oldal nem tudja támogatni kidolgozott adó- és költségvetési pálya nélkül a létminimum és a minimálbér nettó értékének közelítéséről szóló megállapítást – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

2015. december 15., kedd

Minimálbér 2016 - a kormány fog dönteni!

Minimálbér 2016 : Nem született megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéről. Nagy a valószínűsége, hogy az Orbán komány dönt majd ebben a fontos kérdésben is.

további információk a minimálbérről......


A munkáltatók ragaszkodnak a hétfői VKF-tárgyaláson elmondott álláspontjukhoz, amit a szakszervezeti oldal nem fogad el - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke kedden.


Kordás kiemelte: mivel a VKF-tárgyalásokon a szociális partnerek nem tudtak megegyezni, ezért a döntés a kormány kezébe került. A kormány várhatóan szerdai ülésén határoz a 2016. január 1-jén életbe lépő minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról - tette hozzá.

A MaSzSz elnöke úgy fogalmazott: a szakszervezeti oldal kompromisszumkészséget mutatott azzal, hogy engedett a korábbi béremelési javaslatából és azt bruttó 7, illetve 7,4 százalékra mérsékelte. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint negatív üzenete van annak, hogy a versenyszféra két képviselője nem tudott megegyezni, ezért a kormány, amely a versenyszférában nem munkáltató vagy tulajdonos, hirdeti majd ki a béreket.

A VOSZ főtitkára az MTI-nek hangsúlyozta: a munkáltatói oldal bruttó 4,76 és 4,91 százalékos béremelési javaslata korrekt ajánlat volt. Dávid Ferenc kifejtette: bár normális szakszervezeti célnak tartja azt, hogy a nettó minimálbér érje el a létminimum összegét, a jelenlegi adó- és járulékrendszer nem kedvez e célkitűzésnek.

2015. december 9., szerda

A minimálbér 4,76%-os emelését javasolják

A bruttó minimálbér 4,76 százalékos emelését ajánlották!

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkáltatói oldalról a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a bruttó minimálbér 4,76, a bruttó garantált bérminimum esetében pedig 4,91 százalékos emelésre tett javaslatot – mondta a VOSZ főtitkára a szerdai VKF-tárgyalásról az MTI-nek.


 Dávid Ferenc hozzátette: a munkáltatói oldalnak még nincs egységes álláspontja, mivel a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) továbbra is a bruttó 3 százalékos béremelést tartja elfogadhatónak.Kiemelte: a VOSZ és az Áfeosz-Coop Szövetség jelenlegi béremelési ajánlata a személyi jövedelemadó jövőre tervezett 1 százalékpontos csökkentése miatt a minimálbér nettó értékének 6,36, a garantált bérminimum nettó értékének pedig 6,5 százalékos növekedését jelenti. A munkaadói oldal két képviselőjének ajánlata révén a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 000 forintról jövőre 110 000 forintra, a garantált bérminimum pedig az idei bruttó 122 ezer forintról jövőre 128 000 forintra emelkedne – fejtette ki Dávid Ferenc.

A kormány nem foglalt állást az ügyben – közölte a VOSZ főtitkára.


Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az MTI-nek elmondta, bár pozitívumként értékelik a munkáltatói oldal ajánlatát, ez még önmagában nem elegendő a megállapodáshoz.
A szakszervezeti oldal teljesen egységes, ugyanis a közszféra munkavállalóit tömörítő szakszervezetek is támogatják a minimálbér bruttó 9 és a garantált bérminimum bruttó 13 százalékos emelését, és abban is egyetértenek, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét, ami csak egy több évre szóló béremelési megállapodással érhető el – hangsúlyozta a MaSzSz elnöke.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek elmondta, továbbra is szeretnék elérni, hogy a tavaly december 29-én aláírt megállapodás értelmében a VKF-fórumon tudják tárgyalni a munka törvénykönyvének módosítását, a sztrájk törvényt és a korkedvezményes nyugdíj kérdését.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége azt várja a munkáltatóktól, hogy a növekedési többletforrásokból kiemelten részesítsék az alacsony bérkategóriájú dolgozókat, a kormányzattól pedig azt, hogy ahol szükséges, csökkentse az alacsonyabb keresetű munkavállalók béremelésével járó közterheket – közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.

2015. december 3., csütörtök

A Fidesz 2016-ban is emelné a minimálbért

2010 és 2015 között a minimálbér bruttó összege 43 százalékkal nőtt Magyarországon, a kormány egyik fontos célja valósult meg ezzel: a minimálbér növekedjen a legnagyobb mértékben – tájékoztatott Tuzson Bence. 2016-évre is további béremelést javasol a Fidesz, kéri a pártokat, hogy támogassák a bérek emelést.


további információk a minimálbérről......

2015. november 30., hétfő

ENNYI LESZ A MINIMÁLBÉR EMELÉS MÉRTÉKE!

Négy nagy szakszervezeti tömörülés egységesen a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatja – közölte Palkovics László, a Munkástanácsok elnöke az érintett szakszervezetek hétfői sajtótájékoztatóján. A kezdeményezést a Munkástanácsok Országos Szövetsége mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is támogatja.


Kordás László, a MaSzSz elnöke elmondta: a szakszervezetek egységes célja, hogy 2016. január 1-jétől a minimálbér érje el a bruttó 114 500 forintot, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot.
Palkovics László kiemelte: a jelenlegi alacsony munkabérek nemcsak a társadalmi igazságtalanság hordozói, hanem a gazdaság további növekedését is gátolják.
KAPCSOLÓDÓ TÉMA : MINIMÁLBÉR 2016

2015. november 28., szombat

Minimálbér-emelés-2016

további információk a minimálbérről......


Továbbra sem született megállapodás a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF); a munkáltatói oldal bruttó 3 százalékos emelést javasolt, a munkavállalói oldal azonban bruttó 9 százalékot szeretne - közölték a munkaadói és a szakszervezeti oldal képviselői pénteken a VKF tárgyalást követően az MTI-vel.


 Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a munkaadók a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum esetében is 3 százalékos emelést javasoltak. Ez azonban a személyi jövedelemadó jövőre tervezett 1 százalékpontos csökkentése miatt a keresetek nettó értékének 4,4 százalékos növekedését jelenti - tette hozzá. A tervezett 3 százalékos növekedéssel számolva a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 ezer forintról jövőre 108 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig az idei bruttó 122 ezer forintról jövőre 125 500 forintra emelkedne - fejtette ki a VOSZ főtitkára.

Dávid Ferenc szerint a magyar gazdaság 2,4 százalékos bővüléséhez és a jövőre várt 1,6 százalékos inflációhoz képest a keresetek nettó 4,4 százalékos növekedése mindenképpen pozitívum, ugyanis ezáltal jelentősen javul majd a munkavállalók reálpozíciója.

A bérajánlások kérdésében tapasztalható ágazati, ágazatok közötti és ágazaton belüli különbségek miatt a munkáltatói oldal felvetette, hogy idén a VKF tekintsen el a bérajánlások megállapításától, a szakszervezetek azonban ragaszkodtak egy nemzetgazdasági szintű bérajánláshoz, a kormány nem nyilatkozott az ügyben - közölte a VOSZ főtitkára.

A munkavállalói oldalról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hangsúlyozta: a munkáltatói oldal felajánlása elfogadhatatlan, ma Magyarországon az alacsony bérszínvonal miatt bérfelzárkóztatásra van szükség, amihez a kormány segítségére is számítanak. A szövetség elnöke úgy fogalmazott: bruttó 9 százalékos keresetnövekedést tartanak reálisnak, amivel 2016. január 1-től a minimálbér 114 500 forintra, a szakmunkás bérminimum pedig 133 ezer forintra emelkedne.

Kordás László szerint a költségvetés májusi elfogadásával a kormány nagyon szűkre szabta a szociális partnerek mozgásterét, éppen ezért a bérfelzárkóztatáshoz mindenképp szükség van a kormányzat segítségére is, mert a munkáltatók egyedül nem viselhetik ennek a terhét.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzéséért felelős államtitkára a pénteki VKF-ülésen elmondta, hogy a kormány december 2-án tárgyal a minimálbér emeléssel kapcsolatos kérdésekről - közölte a MaSzSz elnöke, aki szerint reális esély van arra, hogy a kormány segítséget nyújt a bérfelzárkóztatáshoz.

Emlékezetes, Lázár János júniusban árulta el a kormány álláspontját, amikor azt nyilatkozta: jövőre a minimálbér 5,5%-kal növekszik. A Miniszterelnökség sajtóirodája ezt követően viszont azt közölte: a Kormányinfo sajtótájékoztatón félreérthetően hangzott el a minimálbér mértékéről szóló információ.

2015. november 26., csütörtök

Minimábér - alig nő majd

Már harmadszor ül össze pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy a minimálbér emeléséről és esetleg a jövő évi bérajánlásról döntsenek. Ám a kormány továbbra sem közli, milyen emelést tart elfogadhatónak.


további információk a minimálbérről......


Mint arról beszámoltunk, a szakszervezetek már jelezték, hogy többlépcsős bérfelzárkóztatást akarnak, amelynek célja, hogy a minimálbér nettó értéke – jelenleg 68 700 forint – érje el az egy főre számított létminimumot, a 87 510 forintot. Így a következő három évben évente 9 százalékos emelést szeretnének. (Sőt a Munkástanácsok ennél is nagyobb növekedést akar).

Csak az inflációt követnék a munkáltatók

A munkaadói oldal viszont jelezte, hogy a várható infláció – másfél-két százalék – körüli emelést tart elképzelhetőnek, ami akkor lehet nagyobb, ha az állam bizonyos kedvezményeket ad, és csökken a jövedelmeket terhelő adóelvonás. A szakszervezetek elvárásait tehát szerintük kormányzati segítség nélkül nem lehet teljesíteni. A költségvetést viszont már elfogadta a parlament, azaz a kormánynak nincs sok mozgástere.
A kormányoldalon a nyár elején Lázár János tett említést először arról, hogy 2016-ban 5,5 százalékkal nőhet a minimálbér, és a bruttó 105 ezer forint így 110 775-re változna, ami nettóban néhány ezer forintos bővülést jelentene. A napokban viszont Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2,5 százalékos emelést említett, miközben az előző szám nem került elő, és a kormány a VKF ülésén sem közölt semmilyen hivatalos álláspontot. Érdemben tehát nem tudtak tárgyalni a kérdésről a szociális partnerek.

Hallgat az NGM

Már a hónap elején feltettünk az ügyben kérdéseket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a tárca megkeresésünkre érdemben nem válaszolt. Annyit közöltek, hogy „a minimálbér emelésében a kormányzat is érdekelt. A magyar kormány célja az, hogy a megállapodás a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek kölcsönös kompromisszumaként jöjjön létre. Amint megállapodás születik, a tárca tájékoztatni fogja a nyilvánosságot”.
A Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István a múlt héten jelezte: a Liga nyomásgyakorlásra készül a minimálbér emelése érdekében, miután a munkáltatói és munkavállalói álláspontok nem közelednek. Ennek formájáról a tervek szerint pénteken, nyilván a VKF-ülés eredményének ismeretében döntenek. Gaskó annyit mondott, hogy nyomásgyakorlásra használható bármely törvényes eszköz „a szájzártól a sztrájkig bezárólag”.

2015. november 4., szerda

Nettó - Bruttó minimálbér összege 2016

A minimálbér nettó értékének a létminimumhoz való felzárkóztatását tartják prioritásnak a munkavállalói szervezetek, ám ellenállással találkoznak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Kiderült az is, hogy a parlament egyelőre nem tárgyalja a Munka törvénykönyve módosításait.


további információk a minimálbérről......


A VKF három szakszervezeti résztvevője - bár eltérő jellegű követelések mellett - a nettó minimálbér (68,7 ezer forint) és a létminimum (88,4 ezer forint) közötti különbség fokozatos csökkentését tartaná elsősorban szükségesnek. Eközben a munkáltatói oldal a reálkeresetet szerényen növelő béremelésben lenne partner a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében 2016-ban.

A kormányoldal álláspontja egyelőre nem ismert,  annyit tudni, hogy a kabinet még nem terjeszti a parlament elé a Munka törvénykönyve módosítására vonatkozó javaslatát, amely egyebek között a szabadságszabályokat módosítaná - ezt a tárgyalásokon Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár jelentette be.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) egy három évre szóló bérfelzárkóztatási programban gondolkodik. A "4-szer 9" elnevezésű bérfelzárkóztatási program lényege, hogy három éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, a negyedik kilences pedig az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését tükrözi.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége 2016-ra nézve a minimálbér 8 százalékos emelését szorgalmazza, amely így 113 ezer 500 forint lenne - ez nettó összegben 10 százalékos emelést jelent. A szervezet ezen felül a szakmai bérminimumot 13 százalékkal emelné 138 ezer forintra, amely nettó összegben 15 százalékos növekedést jelentene. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakképzett munkavállalók anyagi megbecsülését fokozzák.

A Liga Szakszervezetek a béremelések elvi alapjairól kíván megállapodni, konkrét számokkal nem állt elő. A szervezet a következő 3, legfeljebb 4 évben olyan szintű minimálbér emelést szeretne, ami megszünteti a minimálbér nettó értékének közel 20 ezer forintos lemaradását a létminimumhoz képest. A Liga a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, a foglalkoztatás alakulása és az infláció alapján dolgozná ki javaslatát. Ha az említett három gazdasági mutató jelentős mértékben romlanának a megállapodás ideje alatt, akkor a munkáltatók lehetőséget kapnának arra, hogy kilépjenek a bérfelzárkóztatási programból.
Egy konszolidált, szerény, ámde reál pozíciót javító bérnövekedésben tudunk partnerek lenni, ám a jelenlegi adó- és járulékrendszer keretein belül nem lehet olyan radikális minimálbér és garantált bérminimum emelést elképzelni, amilyent a munkavállalói oldal felvetett - tolmácsolta Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

A gazdasági realitásokat nem meghaladó, visszafogott bérnövekedésben tudunk partnerek lenni. Az elmúlt három év példájához hasonlóan, az inflációhoz igazodó, átlagosan 2 százalékos reálérték növekedést támogatnánk - mondta korábban a Napi.hu-nak Rolek Ferenc, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.


A jövő évi béremelés a kereskedelemben, az építőiparban és a feldolgozóiparban összesen közel 600 ezer munkavállalót érint, ezért azt javasoltuk a kormánynak, hogy ezekben az ágazatokban a munkahelyvédelmi akciótervhez hasonlóan adjon bizonyos kedvezményeket a munkáltatói szervezeteknek - emelte ki Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetség (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke.

A tárgyalások jelenlegi állása alapján a munkáltatói oldal nem fogadóképes, és tiltakozik a szakszervezetek bérnövekedési javaslatai ellen - állította lapunknak Gaskó István, a Liga elnöke. A szövetség el kívánja érni, hogy a tavaly megszakadt "elvarratlan szálakat" újratárgyalják: így kerüljenek napirendre a sztrájkjog problémás kérdései, a munka törvénykönyvének felülvizsgálata és a korkedvezményes nyugdíjra eltörlésének kompenzációja is.

2015. november 1., vasárnap

Minimálbér 2016: 9 százalékos emelés jöhet

A minimálbér kilenc százalékos emelését szeretné elérni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) jövőre, s hogy ehhez mit szólnak a szociális partnerek, már a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának keddi ülésén kiderülhet. Valószínűbb azonban, hogy a megegyezésre várni kell, hiszen az idei 3,4 százalék után ekkora növekedést igen nehezen lehetne letuszkolni a vállalkozások torkán.

további információk a minimálbérről......


A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként a kormány szándékait illetően már júniusban elszólta magát: a 2016-os költségvetés elfogadása után Lázár János azt nyilatkozta,
a kabinet öt és fél százalékkal kalkulál.
A szakszervezetek ezt némi értetlenséggel fogadták, mert álláspontjuk szerint erről az egyeztetés szokásos fórumain kell majd megállapodásra jutni. Ugyanakkor jelezték: ezt legfeljebb tárgyalási alapnak tekintik.
– Az érdekszövetségek között egyetértés van abban, hogy a minimálbér nettó összegének el kell érnie a mindenkori létminimumot, amely ma legalább húszezer forinttal haladja meg a legkisebb keresetet – hangsúlyozza Kordás László, a MASZ elnöke. Maguk három éves programot dolgoztak ki, amely szerint 2018-ig minden esztendőben kilenc-kilenc százalékkal nőne a minimálbér, az utolsó évben pedig ugyancsak kilenc százalékkal csökkenhetne az azt terhelő adó. Így számításaik szerint a legalacsonyabb nettó fizetés nagyjából elérné
a 2018-ra becsült 98 ezres létminimum összegét.
Nem akarják persze a béremelés összes terhét a vállalkozásokra zúdítani – emelte ki Kordás –, mert a munkavállalók pozíciói a foglalkoztatást terhelő járulékok mérséklése révén is javíthatók. Ma a 105 ezres minimálbérből a munkavállalók több mint 36 ezer forintot fizetnek be adók és járulékok címén, míg a munkáltatóknak egy ember további csaknem harmincezer forintba kerül, ami szerinte elképesztően sok. Emlékeztetett arra is, hogy 2010 óta – amikor a közterhek a jelenleginek a felét sem érték el – a minimálbér több mint 31 ezer forinttal nőtt, de ebből a foglalkoztatottaknál mindössze nyolc és fél ezer maradt.
Az elnök álláspontja:
ha az ország olyannyira jól teljesít, amint azt vezető politikusok hangoztatják, ideje volna lépéseket tenni annak érdekében, hogy ezt az a nyolcszázezer-egymillió munkavállaló is érzékelje, akiket minimálbéren dolgoztatnak.
Például presztízsberuházások helyett csökkenthetnék a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat – fogalmazott. De szerinte azzal is jelentős összeget takaríthatnának meg, ha a kormány kevesebbet költene saját magára, például propagandára.
A fizetések emelésével Kordás szerint különben az állam és a vállalkozások sem járnának feltétlenül rosszul, mert a belső kereslet növekedése magasabb áfa-bevételt hozna, ugyanakkor gazdaságélénkítő hatása lenne. A nyomott fizetések ráadásul a versenyképességet veszélyeztetik – tette hozzá –, hiszen a magasabb jövedelem reményében egyre több szakképzett ember keres külföldön munkát. A szakszervezeti vezető úgy véli, emiatt a piac is kikényszeríti előbb-utóbb a bérek emelését, amire a kiskereskedelmi szektorban a közelmúltban már akadt példa.
Kordás egyébként érdeklődéssel várja a bértárgyalások első fordulóját, mert a korábbiakhoz képest most új helyzet van: hónapokkal ezelőtt elfogadták a jövő évi költségvetést és az adótörvényeket – korábban az egyeztetések általában megelőzték a büdzséről szóló parlamenti szavazást –, tehát a kormány gyakorlatilag kész helyzet elé állított mindenkit. Ha pedig a kabinet nem lesz hajlandó korrekcióra, a mozgástér rendkívül szűk lesz.
Az elnök kérdésünkre elmondta: a partnerek álláspontjától teszik függővé, hogy követelésük teljesítése érdekében milyen lépéseket tesznek. Úgy látja, a tagságban megvan az elszántság arra, hogy a tárgyalások esetleges sikertelensége esetén akár a keményebb eszközöktől se riadjanak vissza. Ezzel kapcsolatban jelezte: például a miskolci közösségi közlekedési dolgozók körében egyre erőteljesebb a sztrájkhangulat, és nem tartja kizártnak, hogy lesz is munkabeszüntetés.

2015. október 30., péntek

8 órás minimálbér összeg 2016

Mennyi lesz a minimálbér emelés 2016-évben? Ezen megy már a vita a szakszervezetekkel.

Felkavarta az állóvizet az Auchan: a lánc 4200 munkavállalót érintő minimálbér emelési szándéka, 10 százalékos, 1,2 milliárd forintot kóstáló bérfejlesztésről állapodott meg a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) - írta a Népszabadság.


 Az iparági béregyeztetések hagyományosan januárban vannak, ám mivel a lánc ezúttal ősszel állapodott meg a szakszervezettel, ráadásul úgy, hogy azonnal érvényesíti is az emelést, alaposan srófolja a fizetési szintet indirekt módon más láncoknál is. Ennek ellenére még nem hallani arról híreket, hogy a többi áruházlánc követné az Auchan meglehetősen váratlan lépését.

Megfigyelők szerint a láncok zöme most még kivár, hogy mekkora szakmai minimálbér-emelésre szánja el magát a kormány, nehogy idejekorán "túlajánlják" magukat. Ugyanakkor már nem sok terük maradt a lavírozásra. A hírek szerint ugyanis a kormány is az Auchanéhoz hasonló mértékű emelésen gondolkozik - ennyiben a francia lánc elébe ment a kormánydöntésnek, ráadásul a lánc így pozitív képet tud magáról mutatni kifelé - írta a Népszabadság.

Az ismert problémák, valamint a kiskerforgalom növekedése ellenére a láncok mindeddig ellenálltak a fizetésemelésnek. Ezt a patthelyzetet törte meg az Auchan lépése, aminek következménye, hogy a versenytársaik immár csak ideig-óráig odázhatják el a bérfejlesztést.

 November elején kezdődnek a bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) - közölte Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.


Korábban is egyeztettek
Kiemelte: a VKF keddi első ülésén már elindult a munkáltatói és a munkavállalói oldal informális egyeztetése. Az elsődleges tárgyalások azt mutatják, hogy a munkáltatói oldal is nyitott az infláció mértékével egyező minimálbér-emelésre - közölte.

Gaskó István szerint ez már önmagában pozitívnak nevezhető. A kormány a jövő hét folyamán adja át a bértárgyalásokhoz szükséges adatokat - tette hozzá az elnök. Úgy vélte, a következő években fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy a minimálbér nettó értéke és a létminimum között 20 százalékos eltérés van a minimálbér rovására.

Konkrét elképzelések
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Liga konkrét indítványt készít majd, amiben 3 éves tervet vázol fel a minimálbér nettó értéke és a létminimum közti különbség felszámolására. Gaskó István beszámolt arról, hogy a VKF keddi ülésén a munkáltatói és a munkavállalói oldal abban is megegyezett, hogy ki kell venni a Munka törvénykönyvéből a 205-207-es paragrafusokat, amelyek azt rögzítik, hogy a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknál az Mt. szabályaitól nem lehet eltérni.

Kéry Ádám, a Liga jogi szakértője kifejtette: e paragrafusok értelmében a törvényben érintett állami vállalatoknál a munkáltató, a munkavállaló és a szakszervezetek között nem alakulhat ki alku semmilyen területen. Gaskó István hangsúlyozta: a Munka törvénykönyvének a kormány által kezdeményezett módosításait a Liga csak abban az esetben tudja tárgyalóalapnak tekinteni, ha a kormány nyitott törvény 205-207-es szakaszainak eltávolítására.

A minimálbér fokozatos emelése javasolják

A minimálbér fokozatos emelése mellett érvelt szerdai oroszlányi lakossági fórumán Gyurcsány Ferenc. 

"Meg kell állapodni a munkaadókkal, hogy öt éven keresztül (...) az infláció felett 3-4 százalékkal növeljük a minimálbért, és három-négy év múlva érzékelhetően jobban fogunk élni" - mondta a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a mintegy 350 fős hallgatósága előtt.

"Szocialista barátaim azt mondják, hogy egy lépcsőben emeljük fel a nettó minimálbért 50-60 százalékkal. Ebbe bele fogunk gebedni, holnapután a cégek fele be fog zárni" - fogalmazott Gyurcsány. Szerinte "nagyotmondás helyett az igazmondásra kell összpontosítani".

Azt mondta, ha egy erősebb fél visszaél a hatalmával, akkor be kell szállnia az államnak, "a baloldal államának és kormányának ki kell kényszerítenie a béremelést".

2015. október 22., csütörtök

Minimálbér, garantált bérminimum és szja - változások lesznek 2016 januártól

Minimálbér, garantált bérminimum és szja 2016 : A jelenlegi, munkaerőhiány szülte bérfeszültség feloldásához szükséges a hazai adó-, és járulékkörnyezet megváltoztatása - ezt immár nem csak a szakszervezetek, hanem prominens vállalkozói érdekképviseletek is hangoztatják. A minimálbér-emelés mértékéről azonban még nincs egyetértés.


 Már nem csak a szakképzett munkaerő hiánya nyomja a hazai foglalkoztatók vállát, hanem sok egyszerű, szakképesítést nem igénylő álláshelyre is gondot okoz embert találni. A munkaerő külföldre vándorlása mellett a demográfiai folyamatok is kedvezőtlenek: a természetes fogyás miatt is folyamatosan csökken a munkaképes korú - 15-74 éves - népesség. A KSH szerint az idei második negyedévben már 41 ezer álláshely állt betöltetlenül, míg a ManpowerGroup Solutions Hungary felmérése alapján augusztusban csak a munkaügyi kirendeltségeknél 50 ezer új álláshelyet jelentettek be, amelyből 20 ezer pozíció volt olyan, amely akár közfoglalkoztatással is kiváltható.


Hiány mutatkozik az álláspiacon például takarítókból, építőipari- és betanított munkásokból. Akut hiány alakulhat ki az alacsony presztízsű kereskedelmi, vendéglátáshoz kötődő és könnyűipari álláshelyeknél is.
A szakképzetlenek minimálbére, illetve a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörök garantált bérminimuma környékén keresők a foglalkoztatottak mintegy 30-35 százalékát tehetik ki, bár a zsebből-zsebbe fizetés gyakorlata torzító hatással bír.

Ekkora adóéket a hazai gazdaság nem visel el
A legutóbbi nyilatkozatok szerint - az elmúlt évektől eltérően - már a kormány is a jövő évre kalkulált GDP-t és inflációt meghaladó, 5 százalék körüli mértékben tervezné a minimálbér és a bérminimum emelését. Ez ráadásul a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) novemberben kezdődő tárgyalásain akár felfelé is srófolható.

Ugyanakkor akármennyit is emel a kabinet, a bérnövekedés reáltartalma a jelenlegi keretek között aligha változtatható érdemben - vélekedett a Napi.hu-nak Dávid Ferenc, a  Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ahhoz ugyanis, hogy a dolgozók millióit érintő emelés hatékony legyen a költségvetés kiadási szerkezetéhez kellene hozzányúlni.

Jelenleg a nettó 68,7 ezer forintos minimálbér cégbruttója több mint 128 ezer forintot tesz ki, amely közel 50 százalékos adóéket jelent. Ez nem tartható, a kormánynak lépnie kell akár az eddig sérthetetlennek tartott egykulcsos adórendszer átalakítása felé - véli Dávid.


A nagy haszonélvező eddig a költségvetés volt - A Fidesz 2010-es győzelme után bevezetett egykulcsos adórendszer, illetve az alacsony keresetűek adókedvezményének eltörlése a legnagyobb hatással a minimálbér szintjére volt. A személyi jövedelemadó mentesség megszűnt, az adójóváírást eltörölték, ez értelemszerűen a kiskeresetűeket sújtotta. A kormány évről-évre növelte a minimálbér adóterhelését, így az alacsony keresetűektől megvont pénzből pótolta részben a magas jövedelműeknél otthagyott jövedelemadót.

A 2011-es a 6,1 százalékos bruttó minimálbér-emelkedés a dolgozóknak csupán nettó 0,6 százalékos növekedést hozott, míg a 2012-es 15 ezer forintos bruttó emelés - havi 78 ezerről 93 ezerre - mindössze 315 forintos nettó pluszt jelentett. Az elmúlt három évben, csak az éves inflációt lekövetve emeltek, így a bérminimum 93-ról 105 ezerre nőtt, ám ötéves távlatban az uniós szinten is kiemelkedő 38 százalékos bruttó növekményből legkisebb keresetűeknek csak 10 százaléknyi nettó emelés jutott: a 2010-es 60 236 forintról 2015-re csak 68 775 forintra változott. 

Vége az egykulcsos szja-nak?
Dávid Ferenc szerint nem életszerű, hogy az adórendszert már az idén drasztikusan átformálják - a kormányoldal ugyanakkor kezdeményezheti a munkát terhelő, például egészségügyi- és nyugdíjjárulékok csökkentését. Szintén nem tartja elképzelhetőnek, hogy a bértárgyalásokon két számjegyű emelésről állapodjanak meg, hanem csak "józan, reális keretek közötti" emelést valószínűsít. Ennek mértékét azonban nem számszerűsítette.

Másként látja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke, aki szerint a kormány már az idén kezdeményezheti az egykulcsos rendszer módosítását. Úgy véli, ezidáig az átalakított Munka törvénykönyve is szent tehénnek tűnt, nemrég azonban jelentős enyhítéseket tettek. A kormány ehhez hasonló módon a bérminimum adóztatását is felülbírálhatja a jelenlegi munkaerő-piaci kényszerhelyzet miatt - fogalmazott Kordás. A konkrét követelések azonban visszafogottabbak: a MaSZSZ a jövő évre 9 százalékos minimálbér emelést tartana kívánatosnak.

"Bértorlódás" indulna el
A kötelező minimálbér nem csak azért fontos tényező, mert szinte az összes, bérhez kötődő adó és járulék kiszámítása ennek alapul vételével történik, hanem amiatt is, mert munkavállalók milliói számára ez egyfajta "benchmark". A bérminimum jelentősebb emelésének tovagyűrűző hatása van, így növekedési spirált indíthat el a hozzá közelebb eső jövedelmi kategóriákban. Az emelések logikája arra épül, hogy a munkáltatók igyekeznek kiküszöbölni a "bértorlódást", hiszen a munkakörök hierarchiájában a minimálbéresek magasabb táblába kerülnek.

A közszférában közel 200 ezren dolgoznak minimálbérért, vagy szakmunkás bérminimumért, ezért elképzelhető, hogy a kormány idén még tárgyalni sem fog az ágazati képviseletekkel az érdemi emelésről - hívta fel lapunk figyelmét Pataky Péter, a Policy Agenda programvezetője. Ugyanakkor a közalkalmazotti bértábla már az eddigi minimálbér és bérminimum emelések során "összecsúszott", így például egy frissen belépő, csak általános iskolát végzett közalkalmazottnál nem vagy csak néhány ezerrel keres többet a tíz-tizenöt éve ott dolgozó, középfokú végzettségű dolgozó.

Pataky szerint ugyancsak a béremelési spiráltól félnek a kiskereskedelemben, amely nem homogén. Miközben a nagy üzletláncok már hajlanak arra, hogy jelentősebb béremelést tegyenek, addig a szövetkezeti és franchise rendszerben működő szereplők erős ellenállást tanúsíthatnak majd a bértárgyalásokon - fűzte hozzá.

A bérminimum-emelés spirálja egyes közgazdászok szerint belső kereslet húzta növekedést és nagyobb adóbevételeket hoz, ám ezt az iskolát idehaza elnyomta azok hangja, akik szerint az emelés végső soron leépítésekhez és inflációhoz vezet. A mostani munkaerő-piaci helyzet azonban átírhatja az erőviszonyokat.

2015. október 10., szombat

Emelkedik a minimálbér 2016-tól!


Minimálbér emelés 2016 - ismét emelik a minimálbért 2016 január 1-től ! Fontos ! OSSZÁTOK MEG .........http://online-kalkulator.hu/minimalber-emeles-2016/
Posted by Családi pótlék utalása on 2015. október 10.

2015. szeptember 19., szombat

Minimálbér 4 és 6 órás műszakban 2016

4 és 6 órás minimálbér 2016 : A teljes összegű 8 órás minimálbér 2016-os emelésével együtt fog emelkedni a 4 illetve a 6 órában dolgozók bére is, a minimálbér összege még nem ismert így még nem tudjuk ezeknek a pontos összegét, amint a kormány bejelenti a hivatalos 2016-os minimálbért azonnal közzétesszük itt mi is.

4 vagy 6 óra/hét csökkentett munkaidővel heti 5 napra mennyi a havi ... foglalkoztatási jogviszonyt nevesíti, amely munkaviszonynak minősül.

 A részmunkaidős foglalkoztatás az un. atipikus foglalkoztatási formák egyike a munkaerő-kölcsönzés, a távmunka, az egyszerűsített foglalkoztatás és az iskolaszövetkezeti diákfoglalkoztatás mellett. Részmunkaidőben csak akkor foglalkoztathat a munkáltató, ha ebben a munkavállalóval a munkaszerződésben külön megállapodik. A megállapodás a munkaidőt tartalmazhatja napi, heti vagy havi munkaidő meghatározásával is, melynek legkisebb mértéke nincs korlátozva, így az akár napi fél óra, heti négy óra vagy havi tíz óra is lehet. Munkaidő-keretben történő foglalkoztatás esetén az alapszabály szerint a legrövidebb munkaidő napi négy óránál rövidebb nem lehet, ettől részmunkaidős foglalkoztatás esetén el lehet térni, de csak akkor, ha a felek ebben kifejezetten megállapodnak, azaz az eltérést rögzíteni kell a munkaszerződésben. Munkabérre időarányosan jogosult, ha az arra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. Időbérben tehát a napi, heti, havi munkaidejével arányosan jogosult díjazásra, és a bértételt a munkaszerződésben ennek megfelelően kell megállapítani. A legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) és a szakképzett bérminimum szabályait ebben az esetben is alkalmazni kell, azaz legkisebb bérként legalább a minimálbérnek a részmunkaidővel arányos része fogja megilletni a munkavállalót (a havi minimálbér 1/174-ed részét kell megszorozni a havi óraszámmal). Az egyenlő bánásmód követelményét is meg kell tartani, ami azt jelenti, hogy semmilyen, a többi munkavállaló számára biztosított munkáltatói juttatásból nem zárható ki munkavállaló azon az alapon, hogy őt „csak” részmunkaidőben foglalkoztatja a munkáltató.

2015. június 23., kedd

Minimálbér - Így változnak a nettó fizetések 2016-ban

Az Országgyűlés által elfogadott jövő évi adótörvények két fontos elemének, a személyi jövedelemadó-kulcs 16%-ról 15%-ra történő csökkentésének, valamint a két eltartott utáni családi adókedvezmény havi 20 ezer forintról 25 ezer forintra történő emelésének hatását vizsgáltuk négy különböző bruttó bérszint esetén. Kalkuláltunk továbbá azzal, hogy az adózó jogosult-e családi adó- és járulékkedvezményre, ha igen, akkor egy, kettő, vagy három gyermek után. A számítások alapján megállapítható, hogy lesznek olyanok, akiknek jövőre a módosítások ellenére változatlan lesz a nettó fizetése, ugyanakkor lesznek, akiknek a bruttójuk egy százalékával, plusz ötezer forinttal nő a nettójuk. A minimálbér összege pedig ezek függvényében változhat 2016 évben.
A fizetéseket érintő adóváltozások
Az adózással összefüggő törvények módosításáról szóló elfogadott javaslat alapján az idei 16%-os mértékről jövőre 15%-ra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a bruttó bérünk egy százalékával emelkedik a nettó fizetésünk, mivel annyival kevesebbet vonnak belőle. Az adórendszer azonban ettől egy picit bonyolultabb, így azok, akik a különböző kedvezményekkel „lenulázzák” a személyi jövedelemadójukat, azok jövőre változatlan összegű munkabér jóváírást kapnak.
A kedvezőtlen demográfiai adatok javítását célzó intézkedésként bevezetett, majd tovább finomított családi adó- és járulékkedvezmény kiemelt haszonélvezői a három, vagy több gyermeket nevelő adózók. A népmozgalmi adatok és az első adóévek tapasztalatai azonban rámutattak, hogy sok családban nem csak a harmadik, hanem már a második gyermek megszületése is elmarad. Erre válaszul négy év alatt megduplázzák a kétgyermekesek kedvezményét, melynek első ötezer forintos lépcsője 2016-ban érvényesíthető. A jogosultak az eddigi havi 20 ezer forinttal szemben jövőre a két gyermek utáni kedvezmény eredményeképpen már havi 25 ezer forinttal magasabb nettóra számíthatnak.
A Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint a fenti két intézkedés hatására jövőre 121-122 milliárd forint marad a magyar családoknál.
Mit mutatnak a számok 150 ezres bruttó esetén?
A gyermektelen és az egy gyermekes adózók nettó bére a bruttó egy százalékával, ezerötszáz forinttal emelkedik jövőre. A kétgyermekesek ezen felül számolhatnak a családi kedvezményből adódó növekménnyel is, így az ő fizetésük 6 500 forinttal lesz magasabb. A három gyermekesektől a kedvezményeknek köszönhetően már idén sem vonnak személyi jövedelemadót, amit jövőre is le tudnak nullázni, így az ő fizetésük változatlan marad a következő évben.
300 ezer bruttónál mennyi marad?
A képlet hasonló az előző bérszintnél bemutatottakhoz, az első két csoportba tartozó adózók a bruttó bérük egy százalékának megfelelő összegű növekedésre számíthatnak. A két kedvezményre jogosító eltartottal rendelkezők nettója összesen nyolcezer forinttal lesz magasabb. A három gyermekesektől a családi adó-és járulékkedvezménynek köszönhetően idén is csak 1,5% munkaerő-piaci járulékot vonnak, ez jövőre sem lesz másképp, változatlan nettó mellett.
450 ezer és 600 ezer bruttó esetén a háromgyermekesek nettója is emelkedik
A következő két vizsgált bruttó bérszint esetén a gyermek nélküli és az egygyermekes adózók 4 500 forintos, illetve 6 000 forintos növekedést könyvelhetnek el jövőre. A kétgyermekeseknek ehhez még hozzájön a kedvezmény emeléséből adódó plusz ötezer forint. A három adó- és járulékkedvezményre jogosító eltartottal rendelkező adózók nettója is elmozdul ezeken a bérszinteken, köszönhetően annak, hogy a tőlük levont személyi jövedelemadóból a kedvezmények érvényesítése után is marad.

2015. május 26., kedd

Minimálbér 2016 - hamarosan indulhatnak majd a 2016-os bértárgyalások!


 minimalber-2015-vajon-mi-szakmunkas-minimalber.jpg

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoringbizottsága a napokban dönt arról, hogy a közeljövőben vagy év végén tárgyaljanak a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról – tudta meg a Napi Gazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.

Az újság csütörtöki cikkében felidézi: a szakszervezetek már május elején jelezték a kormánynak, hogy a szokásoknak megfelelően, az adó- és a költségvetési törvénytervezetek benyújtása után készek tárgyalóasztalhoz ülni.

A lap úgy tudja: az érdekképviseletek a május 21-i ülésen újra felvetik majd a minimálbér kérdését a szaktárcának.

Az NGM tájékoztatása szerint a jövő évi minimálbér, a garantált bérminimum, valamint a közfoglalkoztatási bér pontos mértékéről már egyeztetnek.

Mint írták: a felelős döntés meghozatalához szükséges számítások elkészítése folyamatban van, a költségvetési törvénytervezetet pedig úgy állították össze, hogy bármilyen döntés születik, azt kezelni tudja.
Az érdekképviseletek a törvénytervezetből arra következtettek, hogy a kormány bruttó 5,2 százalékos bérkiáramlással számol jövőre – írta az újság.

2015. január 24., szombat

A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”)

A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér a legalacsonyabb, államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák.
Megítélése is eltérő: a támogatók szerint a minimálbér segít az életszínvonalat növelni, csökkenti a szegénységet és a vállalkozásokat még hatékonyabb működésre sarkalja. A minimálbért ellenzők szerint a mértéke gyakran túl magas ahhoz, hogy puszta hatékonyság-növeléssel kitermelhető legyen, így sokszor elbocsátásokhoz vezet, azaz növeli a munkanélküliséget. Különösen az alulképzett és hátrányos helyzetű munkavállalók számára hátrányos, akik ezzel kiszorulnak a legális munkaerőpiacról. Gyakorlatilag a minimálbér is hozzájárul a szegénység és a szürkegazdaság fennmaradásához, terjedéséhez.
A minimálbér mértékére évről évre javaslatokat tesz az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO (International Labour Organization) is.
Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente nő, azonban vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol csökken, hol nő.

Minimálbér - 347/2014. (XII. 29.) Kormányrendelet

Jogszabályi háttér

347/2014. (XII. 29.) Kormányrendelet. A rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba és 2016-ig érvényben marad, rendelkezéseit első ízben a 2015. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

2015. január 13., kedd

Minimálbér és garantált bérminimum 2016

Minimálbér és garantált bérminimum összege 2016

Kiváncsian várjuk mit hoz a 2016-os év a béremelés területén!