2015. november 30., hétfő

ENNYI LESZ A MINIMÁLBÉR EMELÉS MÉRTÉKE!

Négy nagy szakszervezeti tömörülés egységesen a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatja – közölte Palkovics László, a Munkástanácsok elnöke az érintett szakszervezetek hétfői sajtótájékoztatóján. A kezdeményezést a Munkástanácsok Országos Szövetsége mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is támogatja.


Kordás László, a MaSzSz elnöke elmondta: a szakszervezetek egységes célja, hogy 2016. január 1-jétől a minimálbér érje el a bruttó 114 500 forintot, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot.
Palkovics László kiemelte: a jelenlegi alacsony munkabérek nemcsak a társadalmi igazságtalanság hordozói, hanem a gazdaság további növekedését is gátolják.
KAPCSOLÓDÓ TÉMA : MINIMÁLBÉR 2016

2015. november 28., szombat

Minimálbér-emelés-2016

további információk a minimálbérről......


Továbbra sem született megállapodás a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF); a munkáltatói oldal bruttó 3 százalékos emelést javasolt, a munkavállalói oldal azonban bruttó 9 százalékot szeretne - közölték a munkaadói és a szakszervezeti oldal képviselői pénteken a VKF tárgyalást követően az MTI-vel.


 Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a munkaadók a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum esetében is 3 százalékos emelést javasoltak. Ez azonban a személyi jövedelemadó jövőre tervezett 1 százalékpontos csökkentése miatt a keresetek nettó értékének 4,4 százalékos növekedését jelenti - tette hozzá. A tervezett 3 százalékos növekedéssel számolva a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 ezer forintról jövőre 108 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig az idei bruttó 122 ezer forintról jövőre 125 500 forintra emelkedne - fejtette ki a VOSZ főtitkára.

Dávid Ferenc szerint a magyar gazdaság 2,4 százalékos bővüléséhez és a jövőre várt 1,6 százalékos inflációhoz képest a keresetek nettó 4,4 százalékos növekedése mindenképpen pozitívum, ugyanis ezáltal jelentősen javul majd a munkavállalók reálpozíciója.

A bérajánlások kérdésében tapasztalható ágazati, ágazatok közötti és ágazaton belüli különbségek miatt a munkáltatói oldal felvetette, hogy idén a VKF tekintsen el a bérajánlások megállapításától, a szakszervezetek azonban ragaszkodtak egy nemzetgazdasági szintű bérajánláshoz, a kormány nem nyilatkozott az ügyben - közölte a VOSZ főtitkára.

A munkavállalói oldalról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hangsúlyozta: a munkáltatói oldal felajánlása elfogadhatatlan, ma Magyarországon az alacsony bérszínvonal miatt bérfelzárkóztatásra van szükség, amihez a kormány segítségére is számítanak. A szövetség elnöke úgy fogalmazott: bruttó 9 százalékos keresetnövekedést tartanak reálisnak, amivel 2016. január 1-től a minimálbér 114 500 forintra, a szakmunkás bérminimum pedig 133 ezer forintra emelkedne.

Kordás László szerint a költségvetés májusi elfogadásával a kormány nagyon szűkre szabta a szociális partnerek mozgásterét, éppen ezért a bérfelzárkóztatáshoz mindenképp szükség van a kormányzat segítségére is, mert a munkáltatók egyedül nem viselhetik ennek a terhét.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzéséért felelős államtitkára a pénteki VKF-ülésen elmondta, hogy a kormány december 2-án tárgyal a minimálbér emeléssel kapcsolatos kérdésekről - közölte a MaSzSz elnöke, aki szerint reális esély van arra, hogy a kormány segítséget nyújt a bérfelzárkóztatáshoz.

Emlékezetes, Lázár János júniusban árulta el a kormány álláspontját, amikor azt nyilatkozta: jövőre a minimálbér 5,5%-kal növekszik. A Miniszterelnökség sajtóirodája ezt követően viszont azt közölte: a Kormányinfo sajtótájékoztatón félreérthetően hangzott el a minimálbér mértékéről szóló információ.

2015. november 26., csütörtök

Minimábér - alig nő majd

Már harmadszor ül össze pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy a minimálbér emeléséről és esetleg a jövő évi bérajánlásról döntsenek. Ám a kormány továbbra sem közli, milyen emelést tart elfogadhatónak.


további információk a minimálbérről......


Mint arról beszámoltunk, a szakszervezetek már jelezték, hogy többlépcsős bérfelzárkóztatást akarnak, amelynek célja, hogy a minimálbér nettó értéke – jelenleg 68 700 forint – érje el az egy főre számított létminimumot, a 87 510 forintot. Így a következő három évben évente 9 százalékos emelést szeretnének. (Sőt a Munkástanácsok ennél is nagyobb növekedést akar).

Csak az inflációt követnék a munkáltatók

A munkaadói oldal viszont jelezte, hogy a várható infláció – másfél-két százalék – körüli emelést tart elképzelhetőnek, ami akkor lehet nagyobb, ha az állam bizonyos kedvezményeket ad, és csökken a jövedelmeket terhelő adóelvonás. A szakszervezetek elvárásait tehát szerintük kormányzati segítség nélkül nem lehet teljesíteni. A költségvetést viszont már elfogadta a parlament, azaz a kormánynak nincs sok mozgástere.
A kormányoldalon a nyár elején Lázár János tett említést először arról, hogy 2016-ban 5,5 százalékkal nőhet a minimálbér, és a bruttó 105 ezer forint így 110 775-re változna, ami nettóban néhány ezer forintos bővülést jelentene. A napokban viszont Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2,5 százalékos emelést említett, miközben az előző szám nem került elő, és a kormány a VKF ülésén sem közölt semmilyen hivatalos álláspontot. Érdemben tehát nem tudtak tárgyalni a kérdésről a szociális partnerek.

Hallgat az NGM

Már a hónap elején feltettünk az ügyben kérdéseket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a tárca megkeresésünkre érdemben nem válaszolt. Annyit közöltek, hogy „a minimálbér emelésében a kormányzat is érdekelt. A magyar kormány célja az, hogy a megállapodás a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek kölcsönös kompromisszumaként jöjjön létre. Amint megállapodás születik, a tárca tájékoztatni fogja a nyilvánosságot”.
A Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István a múlt héten jelezte: a Liga nyomásgyakorlásra készül a minimálbér emelése érdekében, miután a munkáltatói és munkavállalói álláspontok nem közelednek. Ennek formájáról a tervek szerint pénteken, nyilván a VKF-ülés eredményének ismeretében döntenek. Gaskó annyit mondott, hogy nyomásgyakorlásra használható bármely törvényes eszköz „a szájzártól a sztrájkig bezárólag”.

2015. november 4., szerda

Nettó - Bruttó minimálbér összege 2016

A minimálbér nettó értékének a létminimumhoz való felzárkóztatását tartják prioritásnak a munkavállalói szervezetek, ám ellenállással találkoznak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Kiderült az is, hogy a parlament egyelőre nem tárgyalja a Munka törvénykönyve módosításait.


további információk a minimálbérről......


A VKF három szakszervezeti résztvevője - bár eltérő jellegű követelések mellett - a nettó minimálbér (68,7 ezer forint) és a létminimum (88,4 ezer forint) közötti különbség fokozatos csökkentését tartaná elsősorban szükségesnek. Eközben a munkáltatói oldal a reálkeresetet szerényen növelő béremelésben lenne partner a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében 2016-ban.

A kormányoldal álláspontja egyelőre nem ismert,  annyit tudni, hogy a kabinet még nem terjeszti a parlament elé a Munka törvénykönyve módosítására vonatkozó javaslatát, amely egyebek között a szabadságszabályokat módosítaná - ezt a tárgyalásokon Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár jelentette be.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) egy három évre szóló bérfelzárkóztatási programban gondolkodik. A "4-szer 9" elnevezésű bérfelzárkóztatási program lényege, hogy három éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, a negyedik kilences pedig az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését tükrözi.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége 2016-ra nézve a minimálbér 8 százalékos emelését szorgalmazza, amely így 113 ezer 500 forint lenne - ez nettó összegben 10 százalékos emelést jelent. A szervezet ezen felül a szakmai bérminimumot 13 százalékkal emelné 138 ezer forintra, amely nettó összegben 15 százalékos növekedést jelentene. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakképzett munkavállalók anyagi megbecsülését fokozzák.

A Liga Szakszervezetek a béremelések elvi alapjairól kíván megállapodni, konkrét számokkal nem állt elő. A szervezet a következő 3, legfeljebb 4 évben olyan szintű minimálbér emelést szeretne, ami megszünteti a minimálbér nettó értékének közel 20 ezer forintos lemaradását a létminimumhoz képest. A Liga a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, a foglalkoztatás alakulása és az infláció alapján dolgozná ki javaslatát. Ha az említett három gazdasági mutató jelentős mértékben romlanának a megállapodás ideje alatt, akkor a munkáltatók lehetőséget kapnának arra, hogy kilépjenek a bérfelzárkóztatási programból.
Egy konszolidált, szerény, ámde reál pozíciót javító bérnövekedésben tudunk partnerek lenni, ám a jelenlegi adó- és járulékrendszer keretein belül nem lehet olyan radikális minimálbér és garantált bérminimum emelést elképzelni, amilyent a munkavállalói oldal felvetett - tolmácsolta Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

A gazdasági realitásokat nem meghaladó, visszafogott bérnövekedésben tudunk partnerek lenni. Az elmúlt három év példájához hasonlóan, az inflációhoz igazodó, átlagosan 2 százalékos reálérték növekedést támogatnánk - mondta korábban a Napi.hu-nak Rolek Ferenc, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.


A jövő évi béremelés a kereskedelemben, az építőiparban és a feldolgozóiparban összesen közel 600 ezer munkavállalót érint, ezért azt javasoltuk a kormánynak, hogy ezekben az ágazatokban a munkahelyvédelmi akciótervhez hasonlóan adjon bizonyos kedvezményeket a munkáltatói szervezeteknek - emelte ki Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetség (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke.

A tárgyalások jelenlegi állása alapján a munkáltatói oldal nem fogadóképes, és tiltakozik a szakszervezetek bérnövekedési javaslatai ellen - állította lapunknak Gaskó István, a Liga elnöke. A szövetség el kívánja érni, hogy a tavaly megszakadt "elvarratlan szálakat" újratárgyalják: így kerüljenek napirendre a sztrájkjog problémás kérdései, a munka törvénykönyvének felülvizsgálata és a korkedvezményes nyugdíjra eltörlésének kompenzációja is.

2015. november 1., vasárnap

Minimálbér 2016: 9 százalékos emelés jöhet

A minimálbér kilenc százalékos emelését szeretné elérni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) jövőre, s hogy ehhez mit szólnak a szociális partnerek, már a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának keddi ülésén kiderülhet. Valószínűbb azonban, hogy a megegyezésre várni kell, hiszen az idei 3,4 százalék után ekkora növekedést igen nehezen lehetne letuszkolni a vállalkozások torkán.

további információk a minimálbérről......


A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként a kormány szándékait illetően már júniusban elszólta magát: a 2016-os költségvetés elfogadása után Lázár János azt nyilatkozta,
a kabinet öt és fél százalékkal kalkulál.
A szakszervezetek ezt némi értetlenséggel fogadták, mert álláspontjuk szerint erről az egyeztetés szokásos fórumain kell majd megállapodásra jutni. Ugyanakkor jelezték: ezt legfeljebb tárgyalási alapnak tekintik.
– Az érdekszövetségek között egyetértés van abban, hogy a minimálbér nettó összegének el kell érnie a mindenkori létminimumot, amely ma legalább húszezer forinttal haladja meg a legkisebb keresetet – hangsúlyozza Kordás László, a MASZ elnöke. Maguk három éves programot dolgoztak ki, amely szerint 2018-ig minden esztendőben kilenc-kilenc százalékkal nőne a minimálbér, az utolsó évben pedig ugyancsak kilenc százalékkal csökkenhetne az azt terhelő adó. Így számításaik szerint a legalacsonyabb nettó fizetés nagyjából elérné
a 2018-ra becsült 98 ezres létminimum összegét.
Nem akarják persze a béremelés összes terhét a vállalkozásokra zúdítani – emelte ki Kordás –, mert a munkavállalók pozíciói a foglalkoztatást terhelő járulékok mérséklése révén is javíthatók. Ma a 105 ezres minimálbérből a munkavállalók több mint 36 ezer forintot fizetnek be adók és járulékok címén, míg a munkáltatóknak egy ember további csaknem harmincezer forintba kerül, ami szerinte elképesztően sok. Emlékeztetett arra is, hogy 2010 óta – amikor a közterhek a jelenleginek a felét sem érték el – a minimálbér több mint 31 ezer forinttal nőtt, de ebből a foglalkoztatottaknál mindössze nyolc és fél ezer maradt.
Az elnök álláspontja:
ha az ország olyannyira jól teljesít, amint azt vezető politikusok hangoztatják, ideje volna lépéseket tenni annak érdekében, hogy ezt az a nyolcszázezer-egymillió munkavállaló is érzékelje, akiket minimálbéren dolgoztatnak.
Például presztízsberuházások helyett csökkenthetnék a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat – fogalmazott. De szerinte azzal is jelentős összeget takaríthatnának meg, ha a kormány kevesebbet költene saját magára, például propagandára.
A fizetések emelésével Kordás szerint különben az állam és a vállalkozások sem járnának feltétlenül rosszul, mert a belső kereslet növekedése magasabb áfa-bevételt hozna, ugyanakkor gazdaságélénkítő hatása lenne. A nyomott fizetések ráadásul a versenyképességet veszélyeztetik – tette hozzá –, hiszen a magasabb jövedelem reményében egyre több szakképzett ember keres külföldön munkát. A szakszervezeti vezető úgy véli, emiatt a piac is kikényszeríti előbb-utóbb a bérek emelését, amire a kiskereskedelmi szektorban a közelmúltban már akadt példa.
Kordás egyébként érdeklődéssel várja a bértárgyalások első fordulóját, mert a korábbiakhoz képest most új helyzet van: hónapokkal ezelőtt elfogadták a jövő évi költségvetést és az adótörvényeket – korábban az egyeztetések általában megelőzték a büdzséről szóló parlamenti szavazást –, tehát a kormány gyakorlatilag kész helyzet elé állított mindenkit. Ha pedig a kabinet nem lesz hajlandó korrekcióra, a mozgástér rendkívül szűk lesz.
Az elnök kérdésünkre elmondta: a partnerek álláspontjától teszik függővé, hogy követelésük teljesítése érdekében milyen lépéseket tesznek. Úgy látja, a tagságban megvan az elszántság arra, hogy a tárgyalások esetleges sikertelensége esetén akár a keményebb eszközöktől se riadjanak vissza. Ezzel kapcsolatban jelezte: például a miskolci közösségi közlekedési dolgozók körében egyre erőteljesebb a sztrájkhangulat, és nem tartja kizártnak, hogy lesz is munkabeszüntetés.